Régészet

Az út- és vasútépítéseket kísérő hatalmas földmunkákat, betonozásokat és aszfaltterítéseket, illetve vágányfektetéseket ma már minden esetben megelőzi a tervezett nyomvonalon a föld alatt rejtőző régészeti lelőhelyek felderítése és megmentése. Az autópálya és vasútépítésekkel összefüggő megelőző régészeti feltárások óriási lehetőséget nyújtanak a Kárpát-medence történetének behatóbb megismeréséhez, hiszen ezen létesítmények (autópályák, vasútvonalak) lényegében 100 m széles kutatószelvényként hálózzák be Magyarország területét. Ezek valójában olyan léptékű ásatásokat tesznek lehetővé, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak, így egy-egy történeti korszakból több hektár nagyságú településeket, sok száz síros temetőket, illetve több százezres emlék-együtteseket eredményeztek a legutóbbi időkben.

Nem véletlen tehát, hogy a magyar régészet utóbbi 25 évének legreprezentatívabb feltárásai közül kiemelkednek az autópálya-kutatások.

Az Nemzeti Infrastuktúra Fejlesztő Zrt. kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a feltárások eredményeit a nagyközönséggel megismertesse, ennek érdekében tervezi az M3 autópálya Polgár térségében egy Régészeti Pihenőpark létesítését.

Ez a beruházás lehetőséget ad arra, hogy az autópálya-építés többrétű missziójára rávilágítson, hogy felhívja a figyelmet a régészeti megelőző feltárások kulturális örökségvédelmi tevékenységére, és arra, hogy milyen sokrétű feladatot lát el a természetvédelem, a tájrehabilitáció területén is.

M3 Archeopark - Polgár

A Tiszától keletre megvalósuló M3-M35 autópálya Északkelet-Magyarország területének egyik fontos tájegységét szeli keresztül, amely átmenet a síksági területek és a hegyvidék, illetve a sztyeppés, ligetes és az erdős vegetáció hagyományos régiói között. A Hortobágy és különleges természeti világa a történelem folyamán mindig sajátos hátteret nyújtott az itt élt népek kultúrájának egyéni fejlődésmenetéhez.

A régiót érintőt, Hajdó-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei autópálya építésének megfelelő régészeti feltárásai igen nagy gazdagságban hozták felszínre a régmúlt korszakok települései, temetkezéseit, ugyanakkor az utak nyomvonalai mélyen behatoltak és behatolnak abba a természeti környezetbe, amely több ezer éves fejlődés nyomán nyerte el mai megjelenési formáját.

A polgári Archeopark az itteni autópálya építésének kevéssé ismert vonatkozásaira, azaz a természeti környezetre gyakorolt hatásaira, az építést követő táj-rehabalitációra, valamint a föld alatt rejlő régészeti örökség tervszerű mentésére, illetve az elért eredményeire igyekszik felhívni a figyelmet. Mindez együttesen egy pihenőpark-kultúrpark épített környezetébe illeszkedve jelenik meg Polgáron. Itt a távoli múltat Polgár-Csőszhalom feltárásai alapján rekonstruált újkőkori lakóház és annak teljes berendezése reprezentálja. Az őskori épület szomszédságában megépített, a közeli múltat képviselő tájház, illetve a kiegészítő épületek a múlt és jelen kapcsolódását hangsúlyozzák. A római kori "Csörsz-árok" egykori sáncrendszere és a hozzá kapcsolódó őrtorony újraépített példája újabb kori fontos történeti képet villant fel ebben a környezetben. A park központi kiállítóhelye, az alföldi földhalmokat (temetkezési halmokat, "kurgánokat" és lakódombokat, "telleket") megtestesítő, földborítással ellátott beton halom, ebben a szimbolikus térben kerül bemutatásra az utak, a természeti környezet és a régészeti múlt találkozása. Ugyanitt lehetőség nyílik az autópálya nyomvonalakhoz kapcsolódó megelőző régészeti feltárások eredményeinek, leleteinek kiállítására is. Ehhez a kiállítási helyszínhez a park bejáratától központi út vezet, amely mentén , amely mentén a fő történeti periódusokat ábrázoló "stációjelenetek" oszlopsora látható Az Archeopark épített régészeti és néprajzi elemeit egy mesterséges tó környezetében helyeztük el, s a park teljes területét olyan növényi társulások népesítik be, amelyek a Hortobágy tipikus együtteseinek tarthatók. Ebben a különleges összeállításban a régészeti és tájtörténeti létesítmények magasabb szintű egységbe fonódhatnak, és így Északkelet-Magyarország e régiójának hiteles ökoturisztikai képét nyújthatják. A polgári Archeopark tehát betöltheti a Hortobágyi Nemzeti Park északi kapujának szerepét, szélesebb körben népszerűsítheti e táj látnivalóit, kulturális értékeit. Reményeink szerint az autópályáról letérő és hosszabb-rövidebb ideig megpihenő átutazóknak is maradandó élményt nyújt majd e pihenőhely. Ugyanakkor ez a helyszín jó körülményeket biztosít a természeti környezetben, a történeti emlékek közegében megvalósítható kultúrált pihenésre, a szabadidő színvonalas eltöltésére is. Az Archeopark az iskolai oktatás különböző szintjeihez nyújt segédletet: a régészetet népszerűsítő épületben tartható kihelyezett történelemórák lehetőségével, a kézműves pavilonok hasonló ismeretszerzési, foglalkoztatási alkalmakat biztosítanak. Végül, de nem utolsó sorban a régészeti korokat idéző épületek között kialakított "vidám parki" térben a gyerekek játszva szerezhetnek információkat a régmúltról.

Így elmondhatjuk, hogy ez a komplex létesítmény Polgáron sokszínű kulturális keretet teremt ahhoz, hogy minden korcsoport megtalálja az érdeklődési körének megfelelő ismeret- és élményforrást.

Abony 8. lelőhely:

Az ország számos területén a vasútépítéseket is megelőzik kutatások olyan helyeken, ahol új nyomvonal létesül pl. a zalai vasútépítéseket megelőzően, az épülő bobai deltavágány esetén, vagy éppen Abony környékén, ahol 2005-6-ban voltak megelőző feltárások és leletmentések. A Cegléd – Abony állomásköz korszerűsítésénél a pályasebesség 160 km/ó-ra emelése érdekében jelentős nyomvonal korrekciókat kellett végrehajtani. Az ehhez szükséges fölmunkák megkezdése előtt régészeti próbafeltárást kellett végezni, és mivel régészeti szempontból eredményes volt, így Abony 8. lelőhelyen megelőző feltárás is követte. Kerámia leletek kerültek elő a középső neolitikum elejéről, a végének időszakáról pedig a Szakálháti kultúra népéhez köthető tálka, munkagödrök, kőeszközök és sírok. A lelőhelyen feltárt két ház a korai rézkori Tiszapolgári kultúra hagyatéka.
A Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságával megegyezve utóbbi helyen talált mintegy 7000 éves leletekből egy kis kiállítást rendeztünk be a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. székházában. Erről készült képeinket tekintse meg Multimédia gyűjteményünkben!

M0 útgyűrű déli szektor: 

Van új a föld alatt! - Az elmúlt 10 év leggazdagabb leletanyaga került napvilágra az M0 útgyűrű kibővülő, és újonnan épülő szakaszainak köszönhetően
Az Aquincumi Múzeumban 2010. április 16-án 10 órakor időszaki kiállítás nyílik abból a hatalmas leletanyagból, melyet a Budapesti Történeti Múzeum régészei találtak Szigetszentmiklóstól, a Duna partjától Gyál határáig terjedő mintegy 7 hektár nagyságú területen végzett feltárások során.

Az M0 útgyűrű fejlesztési beruházásának köszönhetően 2008 októberétől 2009 végéig megközelítőleg 4500 objektumot tártak fel a különböző korszakokból, az őskortól a középkor végéig: III-V. századi temetőt és települést, Árpád-kori falurészletet, avar kori temető sírjait, szkíta kori temetkezési helyeket, honfoglalás kori temetőt, korabronzkori harangedényeket.

A feltárt leletek megismertetnek minket elődeink eszközeivel, és képet kapunk szokásaikról, hagyományaikról. A kiállítás külön érdekessége az az egészben kiemelt szkíta, kettős csontvázas sír, amely eredeti állapotában tekinthető meg a most nyíló kiállításon (képet mellékelünk).

A kiállítás 2010. április 16-tól 2011. március 31-ig várja a látogatókat.

Kapcsolódó multimédia